A művészet vonzza az emberi érzelmeket - gondolatok, idézetek
Gyakran felmerül, hogy lehetetlen meghatározni, mi számít művészetnek, mert az ennek eldöntésére használható szempontok szubjektívek. A művészet kortalan célja minden esetben az önkifejezés kell hogy legyen és nem a manipuláció, a művészet nem más, mint önkifejező eszköz, mely katartikus élményt nyújt.
A művészet esztétikai és morális érzéseket ébreszt és ezen érzések közlésének útján keresztül válik értelmezhetővé. A művész kifejezi magát, a közönség pedig érzületeket él át, persze ezt nem muszáj tudatosan tenniük. A művészet felderíti az emberi érzéseket és utakat nyit annak vonzalmához, és az a 'jó' művészet, amelyik valami újat és eredetit hoz ezek valamelyikében.
A kreativitás az emberi létezés elválaszthatatlan része.
Az általában vett kreativitás nem csak emberi tulajdonság. Az univerzum folyamatos teremtődése-önteremtése, a nem megjósolható változás, ill. a szabálytalan folytatás az egész világunkban megfigyelhető. Az alkotókészség, a teremtés képessége tehát inkább egy végső kérdés, mint sem csak pszichológiai természetű (Dunkel, Az alkotó ereje, 2017). Az alkotás lehet műszaki, filozófiai, gondolati természetű, de művészi értelemben vett is. Valószínű, hogy a gyermekek nagy része születik e potenciális képességgel, de maga az iskolai rendszer az ún. institucionalizáció ("intézményesítési") folyamata során gátolja az egyéni ötleteket (originalitás) azok könnyed, sokféle megoldásainak (fluencia) közlését. Egyfelől maga az önuralom (Rorty, Foucault, Dunkel) az, ami megszünteti az egyéniség egyéni voltát, így a felnövekvés során az egyedi ember egyre inkább sémaismétlő lesz. A művész azért is nonkonformista, mert azokkal nagyobb az ún. autonómia igénye (Dunkel 2017)
"Boldogok azok, akik észreveszik a szépet olyan helyeken, ahol mások semmit sem látnak. Minden szép, csak jól kell tudni nézni." (Pissarro)
"Ne félj a tökéletességtől! Úgysem éred el sohasem." (Salvador Dali)
"Mennyi szépség van a művészetben! Ha az ember csak vissza tud emlékezni mindarra, amit látott, akkor már sosem henyél, igazában sosem magányos, és nincs többé egyedül. (Vincent Van Gogh)
"A legfőbb vágyam, hogy megtanuljak hibásan festeni, a valóságnak olyan átalakításával, hogy hazugság legyen belőle, amely hazugság azonban igazabb a szó szerinti valóságnál." (Vincent Van Gogh)
"Festményeimet megálmodom, majd álmaimat megfestem." (Vincent Van Gogh)
"A jó ízlés nem létezik. A szép dolgok ösztönösen készülnek." (Edgar Degas)
"A művész nem azt festi, amit lát, hanem azt, amit másoknak meg kell mutatnia." (Edgar Degas)
"Amikor már nincs is tudatában annak, amit művel, csak akkor teszi a festő jól a dolgát." (Edgar Degas)
"A művész számára a legnagyobb gondot alkotásainak bemutatása okozza. Egy bizonyos idő elteltével ugyanis az emberek megszokják, megismerik közelebbről azt, ami korábban megdöbbentette és sokkolta őket. Fokozatosan megértik és akceptálják." (Manet)
"A valóság a művészet része, az érzelem pedig kiegészíti azt." (Corot)
"Manapság mindent meg akarnak magyarázni és le akarnak írni. De ha mindezt mégis meg lehetne magyarázni és le lehetne írni, a festészet nem lenne művészet." (Renoir)
"Nem a kép tárgya a fontos, hanem a szellemi valóság, amely általa testet öltött." (Bernáth Aurél)
"Ne azt fessük, amit látni vélünk, hanem amit valóban látunk is." (Paul Cézanne)
"Vannak festők, akik a Napot sárga folttá alakítják át. És vannak mások, akik Nappá alakítanak át egy sárga foltot."(Pablo Picasso)
"Az ember természetes igénye a szépség utáni vágy, ám a szépség relatív - minden embernek más a szép, ahogy minden ember más és más, máshonnan jött, másképp formálódott olyanná, amilyen. Ezt pedig becsülni kellene." (Pablo Picasso)
" Egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek róla." (Egry József)
"Sok régi művész csodálkozna, hogy mi lett belőle, amióta meghalt." (Egry József)
